Leszarom a BKV sztrájkot.

Harcoljanak érdekeikért akár ezzel az odabaszós formával is ha másra már nem látnak esélyt, és ennyi kis kellemetlenséget simán bevállalok a társadalmi szolidarítás jegyében.

Csak az legyen, ha majd mondjuk kórházban valakijüknek lehalasztódik valamilye egy ottani hasonló akció miatt, akkor Ők is legyenek ugyanolyan szolidárisak a témával, az ottaniakkal, mit most tőlem elvárnak, nekik jól esik felőlem.

Illetve ha kérhetem, olyan  mostanság divatos igénnyel se álljanak elő, hogy a BKV valamikori nyolc darab buszsofőr melegedői villanyrezsó eladásából befolyt összegből minden BKV alkalmazott kapjon egyszeri és megismételhetetlen juttatásként 143 600 HUF-t.

Mert ez utóbbit valahogy teljesen nem szoktam érteni, ha ilyen jön elő valahol, és még idegesíteni is szokott.

Ha ezek megvannak, akkor leszarom a BKV sztrájkot.

Már csak annyit kérnék, hogy lesznek szívesek a BKV és a sztrájkolók képviselői közösen és ügyesen úgy megoldani az ilyen horderejű pengeváltásaikat, hogy számomra mint utazoközönség számára előre és kristály tisztán tudható és látható legyen, hogy pontosan akkor mi is fog közlekedni a roncsolás alatt és mi nem, és a vállalat ezirányú tájékoztatását vehessem Szentírásnak, ne pedig tőzsdeinformációkhoz hasonlóan kelljen a média percre pontos tájékoztatásait nyomon követnem.

És ha ez is megvan, akkor még a BKV-t magát is leszarom, az egész nagy és lomha átláthatatlan susnyást, ahol miközben azok akik most sztrájkolnak - meg még rengetegen mások is - teljesen becsületesen rengeteget dolgoznak, aközben a világ pénzét tüntetik el nagy mágusok a legnagyobb vidámsággal mindenféle strómanokkal.

Ezt meg betudom a társadalmunk átlalkulási folyamatainak.