Aha, az valóban nagyon patent igaz, hogy a zabállás, az kurvára belassítja az embert!
És nem csak, hogy úgy emelkedettebb szinten gondolkodásilag, hanem még alant is vegetatíve, azokba a renyhe és magukban igen csak buta, igen csak partikulárisan működő mindenféle emberi belekben.
Így működik már csak ez, a mindennél csodálatosabban összerakott emberi szervezet!
Okok és okozatok vannak bizony abban még biokémiai szinteken is benne, míg egyik funkció az egész működésének érdekében előtérbe helyeződik, addig másik funkció lassulva inaktíválódik visszavéve a voluméjét az előbbi optimalizálódásáért.
Meg még azok a mocskos lelki bűnökkel igazán nem terhelt növények is szittyóznak vizet ahhoz a bizonyos nem oldalast zabáló, hanem fényből meg ilyenekből táplálkozó fotoszíntézisükhöz.
Ember zabál, no nem fényet, mint kvázi anyagtalan rezgéseket, hanem konkrét anyagosat, jó brutálisakat és vastagakat, kvantummechanikai energialeképeződések helyett jó ízes, zsíros lipideset, aztán csak dől el mint ólajtó.
Belassulás a köbön!
Azt jöhetnek persze azok a bizonyos kellemes fények a napból, de csak úgy jó szűrten, ahogy kerti nyugágyban vasárnapi ebéd utáni sziesztában lassuló emberi pihenések közben kellemesen hasat melengetnek, mint egy fizikai kellemességgel katalizálva az emésztési folyamatokat.
Nirvána kérem szépen itt van, a létezésnek ebben a teljességében!
Akkora lassulás gyomorindítással, hogy semmi nincsen, csak mint szeretkezés után egymáson fahasábokkénti feküdés, még az a bizonyos gondolkodás sem működik, ami amúgy is csak olyan, mint ha kéne is valamire, hiszen sebessége mit annyira szeretnénk, úgy is csak zuhanás gyorsuló gyorsulása.
És az is igaz, hogy ha nem zabálol, akkor olyan kurvára belassulol, hogy haj, mindennél jobban!
Felfordulol mint girhes kutya, azt megdöglötten nincsen hová gyorsuljanak az oszló húsmaradékaidból azok a bizonyos kristályosan kitisztult gondolatok.
Az, aki hetekig nem, hogy így nem élvezi kulinárisan a nyomorultan egyszeri létét, hanem még csak nem is eszik, hogy gyorsuljon a gondolkodása a beszipkázott fény által, az legalább akkora nagyon nagy patológiás beteg eset, mint aki ormótlan dinszó mód bulímiásan zabálja meg az otthoni hűtőszekrényeket!
És az a még nagyobb betegebb és feleslegesebb gondolat, hogy akkor így még meg is tisztulhat minden mocskától és szennyétől lélekben, gondolatban és spirituálisan!
A nagy faszt!
Nem olyan egyszerű az, hogy csak pár hétre a zsíros kenyér jól lerak!
Utolsó kommentek