Bakács szalámi-ügye egy monolit.

De nem úgy színtelen és nagy, jelentős, lassú monolit, mint Tarr Béla torinói lova, hanem kicsi, színes és pörgő, mint a magyar fing.

Lássuk a mély, fizikális világ alatti spirituális összefüggéseket is: ló, lóhús, lókolbász, ló szalámi, valamint Nietzsche, az ember feletti ember.

Mert most, mikor még Contador is vegára vált, hogy nehogy bezavarjon a hús mikor keresik a doppingjában a vért, akkor Tibor meri vállalni, hogy még több szalámit fogyaszt, ezzel kockáztatva az egészségtelenül magas koleszterinszinten (5,2 mmol/l) túl állástalansága közepette a lehetőséget, hogy egy vétlen dopping vétség miatt akár még egy Hajdú Páter által gründolt Pro Tour profi kerékpáros csapat szerződéstől is eleshet, a Tour indulásáról nem is beszélve.

Hogy ki, mit és honnan kastázik éppen, az teljességgel magánügy, már ha az akcióhős nem közszereplő, mert ha az abból él, hogy még fáradt szellentését is reklámértékkel tekerik végig az egész, médiának csúfolt bolha cirkuszon, akkor ne csak annak a hasznát legyen szíves lehappolni, hanem ugyan már meg ne sértődjön azon sem, ha az ilyen nemesebb cselekedetei is bekerülnek a Ki kicsoda? az évi kiadásába az iránta érdeklődő nagyérdemű okulására és szórakoztatására.

Még ezzel együtt sem érdekelne túlzottan, ha egy főműsoridős show műsorba mindössze csak annyira látogatna be a kabátújából szalámi rudakat varázsolni képes artista, hogy a riportidőt ki nem töltve felköpjön és alá álljon, majd a másnapi csámcsogásra mint botránytéma annyit adjon, hogy csendben kisétál a stúdióból.

Mert erről nincs is mit többet beszélni.

És ebben még Szalai Annamária sem talált volna semmi kivetni valót, mert bizonyos közösségi értékek megsértése esetén gyakorolandó szokásos eljárás a közösségi értékek alapján.

De az már cink, mikor a készülékből az arcomba magyarázza a pillanatnyi zavarodottság okozta esendő emberi botlása miatt járandó kanosszájának bűn és bűnhődés történetét vallás- és kultúrtörténeti szempontokból, miközben rá pár nappal ott figyel a videó, amin mint gyakorlott mágus rejti az asztalon lévő üvegvázába a liliomok mellé a kabátja alatt lapuló pénztárnál szintén ki nem fizetett féldisznót, mialatt a valójában ezek szerint csak megtévesztés céljából eltulajdonított jóval kevesebb tápértékű álcaszalámival - amiről amúgy az egész könnyfakasztó szomorú története szólt - eltereli az Őt súlyos terheitől megszabadítani igyekvő biztonságiak figyelmét.

Mondjuk az valóban tudományos tény, hogy az ember stressz helyzetben, a váratlan pánik hatására önkívületben a normál fizikai állapotában kihozható képességei sokszorosát tudja teljesíteni, de azért a fél csemegepult installálása a helységben lévő asztal alá és falikép mögé, az azért már más történet.

Hacsak nem egy hosszabb katatón állapot szerű roham volt, ami az egész cselekménysor megtörténte alatt fennállt, megszűnve benne tér és idő. De ilyenről, meg gyógyszerekről nem nyilatkozott a próbavásárló.

Erről az egészről, mármint hogy ez nem pillanatnyi elmezavar volt, múló állapot, ami mögött nincs tudat, mert már annyira beszűkült, hanem ha akármilyen is, de valami stabilabb átgondoltság, és valamely koherens szempontok szerinti állásfoglalás van, egy érdekes mondatból lehetett következtetni:

"ha már lopunk, akkor ne legyünk álszentek, hogy csirkefarhátat, az nem olyan finom, mint a szalámi"

Szal lóláb itt kilógott, lásd fentebb: torinói ló.

Mindegy, lesz még mit rágni legalább a gittet, az így már teljesen elhiteltelenedő áruházi áruletöltővel.

Én a helyzet komolyságához méltó büntit javasolnék.

Tibi fogyassza el egészséggel a szalámiját Selmeczi Gabriella kíséretében az Ő kiflijével, miközben a nyugdíjak megvédésének problémakörét kivesézik valamelyik szupermarketben, ezalatt a háttérben pedig a KDNP frakció Semjén Zsolt vezetésével halkan gregorián dalokat duruzsoljon.

De azért vegyük komolyan a dolgot, olyan komolyan amilyen komoly az az ország ahol ez megy, és vegyük tudomásul, hogy amíg Tibor áruházi listája nem 100 az utolsó mackó sajtig, addig a nemzet nem mehet neki az alkotmányozásnak.