Kínai asztrológia szerint mostan van a disznó éve, csillagok speckó állása révén nem is a sima, mezei disznó éve, hanem egyenesen az arany disznóé (600 évente egy! hoppá!), ami, már mint a disznó, meg aztán végül is lehet, hogy az arany is,  mindig jó időben és jó helyen van karmikus leckeileg, és így aztán ez a bazi nagy szerencse éve ez itten, illetve nem is itten, hanem ottan, Kínában, ahol erre asztrológiailag patent rá vannak fűződve.

És nagyon nagy optimista optimizmussal állnak ennek az évnek elibé ottan, mert akkora nagy szerencse ez arra felé, hogy a hírek szerint sokak még a gyermekük megszülését is ide teszik, már mint sok nők, akik ugye szülnek.

És én meg itten, ahol nincsen semminek ilyen spirituálisan beágyazott éve, vagy lehet, hogy van, csak én nem tudok róla, de akkor meg ugye nincsen eleve beágyazódva annyira spirituálisan, ha utolsó geológiailag itt dekkoló honpolgár, már mint én, nem tud róla, csak ácsingózok mint szürke szamár a ködben (na ez van, de ezzel spirituálisan nem megyünk nem, hogy messzire, de még a szomszédba sem, mivel ez eleve el is tűnik), és csorog a kínai disznóra, hát még az aranyra, már mint ezek évére a nyálam.

Miért nincs nekünk valami ilyen jó kis ősi rendszerezett rendszerünk, ami ennyire belénk van kultúrálódva, hogy valami bizonyos jól megfigyelt random változásaihoz kötve, csak úgy alapból szaladhatnánk neki ilyen nagyobb kerek naptári időegységeknek, optimistán remélve és bízva a jó szerencsénkbe, a jó szelünkbe, vagy a jó akárminkbe?

Nekünk csak olyan rendszeres időközönként rendszeresen (ciklikusan) visszatérő nagyhatósugarú, jól belénk döngölt időszámítási egységünk van, hogy asszongya a választás éve, a parlamentié, pont négy, azaz 4 évente.

Na ez aztán minden, csak nem a szerencse éve.

Meg amibe előre olyan jó bizakodással lehetne tekinteni bele, hogy úgy ennek az áramlatában a naptárban, nekünk aztán mindenünk jó csillagzat alatt lesz, de annyira, hogy még a gyereket is ebben szüljük meg. Már mint a nők, akik ügye szülnek. Vagy dolgoznak.

Mondjuk ha azt vesszük, akkor bizonyos szempontokból lehet erre is mondani aztat, hogy ez is a disznóé, ez az év, de itt nem ám a szerencsehozóé, meg az aranyé, hanem csak úgy simán a pocsékba, moslékba bele, az ideg és emésztőrendszerileg súlyos nyomorba döntőé, a sáros, szaros, ganyííé.