Van ugye az, hogy Vesztegzár a Grand Hotelben.

De ez az egész rejtői furcsafigurás, szerepcserélgetős, kétes egzisztenciák és hülye nevű alakok mókás kalamajkája sehol sincsen ahhoz az eszkalálódó vesztegzárhoz, ami itt van legújabban(?) kialakulóban.

A mester ehhez képest sehol sincs a szálak nyomonkövethetetlen összekuszálásában, a végtelenül abszurd cselekményvezetésben, hihetetlen szereplőinek teljesen hihetetlen szituációkba pakolásában.

Ott kezdődik minden, hogy itt Garnd Hotel Hungáriában a rendszerváltás óta lényeges megbeszéléseket már csak is belga tükör előtt folytatnak komoly emberek, ami mögött az ott felvonultatott teljes audiovizuális csúcstechnika segítségével rögzítenek mindent képben és hangban, hogy később tetszés szerint felhasználható legyen.

Vagy csak simán bekapcsolva marad mindig valami kurva mikrofon.

Aztán most meg van itt ugye állítólag egy bizonyos Stotz, aki mellesleg Gyula is (lásd még másik hasonlóan összetett színpadi mű hasonló mellékszereplőnek tűnő, de bizonyos szempontból kulcsfigurává előlépő taxis Gyusziját), akit bizonyos kormánypárti politikus egy szintén politikus energiaipari milliárdos idős úriember közvetítésével megbíz bizonyos ellenzéki úriemberek megfigyelésével, üzleti tevékenységeikről terhelő adatok gyűjtésével.

Stotz önszorgalmi gyűjtéséből, teljesen magától ajánl a közvetítő politikus energiaipari milliárdos idős úriembernek még komolyabb terhelő adatokat még komolyabb nevű, még komolyabb ellenzéki szereplőről (aki ezekről természetesen mind tud), és ezt egyenesen annak családi barátjától, üzletfelétől, bizonyos volt párizsi nagykövettől, aki ezt a hihetetlen cselekedetét mint szerető atya, azért hajtja végre, hogy cserébe az információkért a lánya szívét csúnyán összetörő volt vejét, egy dél-amerikai fiatalembert, aki amúgy azóta egy liberális politikus lányát vette le feleségül, kiutasítsák az országból.

A cselekményről röviden ennyit bevezetésként, innen már csak bonyolultabb és zavarosabb lesz, akit komolyabban érdekel, azt olvassa el, és ha sikerült nyomon követnie és megértenie, akkor majd legyen szíves nekem is elmagyarázni!

Nekem szokás szerint elég (nagyon is!) csak a hangulat, hogy van megint minden és mindenki, mint a vursliban, a magánnyomozótól egészen volt nagykövetig bezárólag nyakig mocsokban és hazugságban, ordenáré összevisszaságban és ostobaságban, pitiánerségben, és így vidáman baszott nagy a vesztegzár ismét itt a Grand Hotel Hungáriában.