Volt ünnepi utcaszínházi díszelőadás a pesti Brodwayn.

Szerencsére nem nagy, csökkenő tendenciájú napi rutin ilyen alkalmakra.

Az ünnep fényét emelő új elemekkel, úgy mint szép, színes tűzijáték rakéták kezdésnek a rendőrökre.

Aztán szintén frappáns és nekibátorodó újdonságként laza Molotov-koktélozás szintén nem csak úgy össze-vissza, hanem jól láthatóan közvetlen szintén a rendőrökre.

Jut eszembe, Morvai "gyorsanésmagabiztosanlenézvemosolygóanbeszélő" Krisztina lesz szíves kicsit aggódni a tüntetői túlkapások közegekre való egészségkárosító hatása miatt is egy keveset jogosan, mint ahogy fordítva is teszi azt, akkor is teljesen jogosan!

Amúgy ez az egyetlen eszköz, már mint a Molotov-koktél, amiben párhuzam vonható az 1956-os forradalom és napjaink között.

Ha nem is végre, meg legalább, de egyetlenként már van.

Sajnos.

Azt azon kívül az ég világon semmi.

Persze ünnepek azért vannak többek közt, hogy a múlt üzenjen, hogy a párhuzamokat meghúzva ráillesszük azokat a jelen dolgaira, hogy aztán az irányok és a desztillációk úgy mutogassanak.

De biztos, hogy van ez mindig?

Vagy, hogy kell ez mindig?

Miért nem elég az, hogy csak szépen és simán, saját zsírján értékelve, nagy és szép dolgai miatt emlékezve ünneplünk meg valamit.

Jelen esetben azt, hogy voltak, kik bátran szembeszálltak az elnyomással és legyártottak egy gyönyörűen szép forradalmat.

És akkor ide a helyére be lehet pontozni az örökérvényűeket és legnagyobbakat.

Kell ennél nagyobb dolog?

Kell ennél több?

Nem hinném!

Én úgy látom, hogy '56 és mostani jelenünk között nincs semmi kapcsolat, párhuzam, tovább hivatkozás ilyen napi politikai és közéleti szempontokból.

Csak olyanokból, amiket mindenki a saját becsípődése szerint össze-vissza ráhúzogat a saját dolgaira.

Nem küzdünk idegen hatalom elnyomása ellen, szabadok vagyubk mint a disznó, és úgy is élünk saját magunktól.

Nem küzdünk egy beteg rendszer ellen, ami van azt élvezzük, reggeltől estig plázázunk és kereskedelmi tévézünk.

Amiért meg valóban, ténylegesen és baszottul kemény és kurva világ van, az meg itt a nagy rohangálásban fel sem merül, azt ahogy van szarjuk le csípőből.

Meg azt eleve nem így kéne reszelgetni, ahogy nem is lehet.

Teljesen más világ, teljesen más helyzet.

A hivatkozások pedig egyre torzabbak és eszementebbek.