Itt már tényleg semmi nem jó és semmi nem elég!

Ha van hó, de nincs eltakarítás, az cirkusz.

Ha nincs hó, de van eltakarítás (legalább is kiperkázva), az skandalum.

Hát hova ezek a végletekig bonyolított, és mindenféle adekvát és valós összefüggéseket kívánó állampolgári igények, egy ilyen bonyolult és összetett működésű világegyetemben, hát még annak még magánál az egésznél is bonyolultabban és összetettebben működő kis országában?!

Hát figyeljünk már oda normálisan és elégedetten emberek!

1. Van hó - nincs eltakarítás
2. Nincs hó - van eltakarítás
3. Van hó - van eltakarítás
4. Nincs hó - nincs eltakarítás

Az ügyben van négy lehetséges kombináció - ami mifelénk már óriásian nagy eredményhalmaz ha feladatot takar - , és hazánkban ebből kettő rendszeresen meg is valósul!

Ez 50%!

Hazai viszonyokat nézve ez nagy eredmény, nagy szám és nagy hatékonyság.

Már hogy legalább ilyen arányok vannak, még ha akármilyenek is.

Kész politikai és gazdasági sikertörténet választásokra.

Hogy ez szart sem ér, és gyakorlatilag 0.0, mert hogy az a bizonyos jól elért fele az eredménynek, az csak darabszerű nézetből annyi, mert hogy az ügy lényegét tekintve, pont a semmi eredményt nem hozó verziók a stabil és állandó befutók?

Erre is van bizonyosan okos és adekvát magyarázat, csak félek, én azt már nem érem fel ésszel.

Mondjuk, hogy rohangálhattak volna ezek a jóhómunkás emberek a nem létező hóban a nagy gépeikkel, mint ha éppen eltakarítanák azt ami nincsen, a le nem esett havat, de akkor meg még a környezetet is csak feleslegesen szennyezték volna benzingőzös kipöfögéseikkel, a majdani kellemes nyárra szaggatva már előre tágabbra azt a nyamvadt ózon lyukat, amiért többek között pont most nincs olyan hó, amit korrekten eltakaríthatnának.

Csak így ez már nem olyan nagyon jól zsíros panama.

Valamit még maszatolni is kellett volna a stabilan el- és vissza! talicskázható zséért.

És ez aztán már végkép nem szokás mifelénk.