Mint ha valami olyat hallottam volna, hogy Fidesz kongresszusra érkező vidéki küldötteket pesti küldöttek látják vendégül otthonaikban, és nem csupán csak pártgazdasági helyzetre tekintettel, sőt elsősorban igazából nem is azért, hanem a dolog emberi oldaláért, közeledésért.

Ez jó!

Az meg lenne még jobb, hogy ha MSZP tagok látnák vendégül otthonaikban a fideszes kollégáikat míg kongresszus ügyben a városban dekkolnak, és majd viszont ugyan így, mikor az ő embereik jönnek kongresszálni fel!

Esküszöm nagy és hasznos kaland lenne!

Mindenkép, akár hogy is futna ki ügylet!

Ha normálisan, akkor kicsit talán csiszolódnának, de azért nem gyorsan, csak olyan komoly evolúciós léptékekben, hogy már emberi szemmel is látható első halovány változás vagy úgy 10 000 év távlatban lehetne érzékelhető.

De ne legyünk elégedetlenek, meg kapkodóak, jó sok kongresszus lenne addig családlátogatási hátérrel.

De legalább lenne jó sok idő észrevenni olyan alapvető apróságokat, hogy jé, ezek ugyan úgy laknak mint mi, nem is harci készültséges katonai bunkerban, meg hogy jé, ez ember a másik frakcióból milyen aranyosan főzőcskézik feleségével, nem is a mérgeket meg pokolgépeket kavargatja nekünk a rezsón, és közben még nem hogy beszélni is tud egész értelmes dolgokat ha nagyon akar, de még teljesen kultúrált hangvételben is a kis családjával, meg velem is a vendéggel.

Meg tényleg, héderelhettem nyugodtan, nem engedett mérges kígyót a paplanom alá, reggelre nem kevert rajzszeget a fogkrémembe, sőt még zsilettpenge sem volt csempészve öltönyöm zsebébe.

Aztán ahogy még a kongresszusra indulás előtt jól bereggeliztetnék az ellenzéki/kormányoldali vendégüket, úgy az asztal körül ülve jól eső érzéssel még az is lehet, hogy a pirítóssal a kezükben emésztés közben kicsit el is méláznának úgy magukban, de valami fura csoda folytán közössen, egymás mellet ugyan arról, hogy akkor akár még az is elképzelhető hova tovább, hogy ezen kellemes tapasztalataink alapján kiindulva, erőssen valószínűsíthetően még élnek rajtuk kívül is emberek ebben a szép országban, és hogy azok is szívesebben foglalkoznának az élet ilyen egyszerűen szép, nyugodt, érdemi dolgaival, ami az élet lényege maga, és amiért élni érdemes, mint az ők ostoba, agresszív, semmire való faszságaikkal.

Ha meg nem jönne be ilyen patent ez a vendégeskedéskedésdi, akkor sem lenne túl nagy gond nekünk végeredményileg, mert akkor meg jó lehetőségeiket ügyesen kihasználva, szépen leölnék egymást az éj leple alatt.

És nem hinném, hogy másnap reggeli közben az erről szóló híreket hallgatva, azzal a bizonyos pirítóssal a kezünkben mélázva ki a fejünkből belefelejtkezve az élet igazán lényeges és szép dolgaiba, úgy egyáltalán akármennyire is hiányoznának nekünk.