Mostanság ütött szöget hirtelenjében a fejembe, amin azért már régebb óta is néha fel-fel ötlően elmélkedtem, hogy parlamentáris képviseleti demokráciánknak van egy (több is, de most nekem ez jutott eszembe) nagyon nagy hézaga, egy népképviseleti fontos funkció beli intézményi hiányossága, égető vákuma.
Mert ugye a mindenkori kormányok, akiket mi mindenkor magunk irányítására válogattatunk áttételesen pártjaink által parlamentárisan országgyűlés által, azok a kormányok alkalmaznak olyan embereket, akik viszik(?) a szavukat ezeknek az általunk választott kormányoknak, megmagyarázzák(?) nekünk minket felhomályosítva(?) akár még a mi érdekünkben(?) is tevékenykedett cselekvéseiket.
Na már most ha nekik, a kormányoknak van pozíciójuk a nekünk való áldásos(?) kommunikációra(?), akkor talán nekünk, az őket magunknak választóknak is kék, és illene egy ilyen szócső, hogy úgy nagyjából elmagyarázzuk nekik ott fent, hogy mi a pálya itt lent, amit magukról rendre megfeledkezve, mint ha kicsit(nagyon!) csapágyasan és hézagosan vágnának.
Na ez lenne az a bizonyos népszóvivő.
Akire igen nagy szükség van, és aki rendre tartana sajtótájékoztatókat mikrofonokkal, reagálva a kormány alakításait homorító kormány szóvivő tájékoztatóira(?).
És nekem meg is van már erre a fontos posztra a konkrétember javaslatom, aki meglátásom szerint megfelelően artikuláltan és gesztikulálva, kellő hangerővel tolmácsolna minket, a mondandót érthetően előadva, egyszerűen, nem harminc kilós kereskedelmi médiákból átcsorgott tudományos kommunikációs műemberek műanyag szofisztikáltságával.
Ez a módi maradjon továbbra is az ámátőr kormányok sajátja.
Szal az én emberem Ogli G, és ezt most nagyon komolyan gondolom!
Csak még neki is a lelkületét féltem attól a förmedvény mocsártól ami ott van benne a politikában, ahová vinni kéne neki a mi szavainkat.
Dzsilivacsi
Melo
És rögtön egy népszóvivői paródia!
Utolsó kommentek