Engem az kifejezetten kurvára zavar és irritál, hogy ha valakik a saját értékrendjüket kalibrálják álatlános egyenértékesnek, megfelelő viszonyítási alapnak és patent vízmértéknek, az az mércének, bármilyen témában is egy olyan halmazra, aminek nem csak hogy alanyilag (habár már ez is éppen elég lenne alkotmányosan), de akárhogyan is a része vagyok én is.
Még akkor is, ha szerintük nem.
Mert gondolom, beugró mondatommal - meg világnézetemmel, amiből indukálódik ez -, hogy nehogy már ők - de teljesen mindegy, akárki mások se - kottázzák nekem - meg úgy általában másoknak sem, akik nem az ő tagozódásuk -hogy hova és hogyan igazodjak ha magyarnak tartom, vagy szeretném gondolni magamat, már lőttem is ki magamat az álatluk mércézett és haluzott valós magyar halmaz(uk)ból.
Mondjuk abba úgy nem is nagyon akarnék tartozni bele.
De éppen ezért is kéne leszaggatniuk ezt az így jogtalanul és gusztustalanul magukra, meg orgánumukra aggatott címet.
Vagy csak úgy elébaszni egy olyat, hogy a miénk!
A mi magyar mércénk.
És akkor azzal úgy már semmi gondom nem is volna.
Ahhoz mindenkinek joga van, hogy bármilyen ügyben saját mércét állítgasson fel, természetesen jogi éstársadalmi kereteken belül, azokat tiszteletben tartva.
De csak magának!
Nekem lesz szíves még véletlenül sem!
És akkor az lehet nyugodtan az övé, és állhat oda alá meg mellé mindenki, akinek az megfelelő.
És én természetesen még akkor is azt fogom róluk gondolni, hogy magyarok ők is, függetlenül attól, hogy e témában (is) más az értékrendjük és a mércéjük.
És szeretném, ha ők is ugyan ilyen módon megtisztelnének ezzel engem is!
Még ha más az értékrendem és a mércém e témában.
És ki ne találják még véletlenül sem, hogy megmondják, az övék a patent!
Én sem teszem ezt az enyimmel.
Utolsó kommentek