El Hagyó Chamino Santiago István de Compostella a szimpatikus természetjáró sötét aszteroida zarándok turista briliánsan működő fővárosi pénzleosztó holding szisztémája nem azért bukik meg a hosszú zarándokutakon és a rövidebb lábgyakorlatoknak számító kirándulásokon magára talált gazdájával együtt, mert a kibugyogó igazság hirtelen ideát lett.
Azért dől, mint az ólajtó, mert döntik.
„Idegesítenek, bosszantanak, felháborítanak” – mondja Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az áltudományos humbugokról.
És ha ezektől bármennyire is jobban érzik magukat ebben a nagy világegyetemben azok akik az ilyeneket kajolják?
Ha hiába is törnék magukat szerencsétlen párák, az akadémiai igényű és szintű korrekt valóság valahogy nem tenné őket annyira nyugottabbá, mint amikor az ilyen dimenziókat halluzzák?
Ha a méregtelenítő lavórban ázó csülkeikkel közelebb kerülnek valami lelki jó érzéshez, mégha nem is a hentesnél magukba gyűrt csülkök mérgeit desztillálja ki belőlük setétitett lábvíz formátumban az optikai tunningolt háztartási eszköz?
A nemzetvédelmi egyetem központi épületének bejárata elé autóbuszok és teherautók sorakoztak fel, amelyek eltakarják a bejáratot, számolt be az MTI. Később terepszínű katonai ruhát viselő emberek fekete fóliából mintegy 4 méter magasságban paravánt emeltek, hogy így takarják el a fotósok és operatőrök elől az egyetem főbejáratát.
Azt magasról leszarom, hogy milyen debil főmajom milyen hülye krimit gyárt le.
De hogy még az én adózsémből takargassák az engem erről a kabaréról tájékoztatni kívánó sajtó elől azt az intézményt, aminek az élén ilyen OKJ-s agysebész operál?!
Ha más nem, ennyi haszna legalább van egy ilyen nálunk folydogáló választási kampánynak, hogy lesittelnek valamennyit azokból az alkotókból a nagy állami susnyás környéki pénzlerakatoknál, akiket a napnál is világosabban amúgy is simán le kéne nyomni mint a bélyeget.
Illetve legalább begyűjtögetik őket egy picit, mert hogy amúgy meg simán jönnek majd ki mindenféle bűncselekmények hiányában, az is a furcsa működéű társadalmi berendezkedésünk állandónak mondható alkatrésze természetesen.
Mindegy, kicsi halacskák ők valójában ebben a vicces kis lábvízben.
A napilap értesülése szerint Kocsis nem érte be egy full extrás Audi A6-ossal, egy 20 millió forint körüli értékű Mitsubishi terepjárót is vetetett magának 2005-ben az állami cég pénzén. Kocsis akkor úgy reagált, hogy az MVM vezéreként sokfelé kellett utaznia az országban, és ha a terepviszonyok úgy kívánták, akkor a terepjárót használta.
Azt eddig is vágtam, hogy társadalmi berendezkedés tekintetében valami nagyon buckás, úttalan világ végi helyen élek, de most már így legalább azt is tudom, hogy ha a rögvalóságban is messzebb merészkednék a hazában, akkor már utak sincsenek, hiszen Kocsis úr is terepjáróba kényszerűl az A6-osa helyett a terepviszonyok miatt.
Én meg most úgy reagálok, hogy Kocsis úr menjen a picsába!
Leszarom a BKV sztrájkot.
Harcoljanak érdekeikért akár ezzel az odabaszós formával is ha másra már nem látnak esélyt, és ennyi kis kellemetlenséget simán bevállalok a társadalmi szolidarítás jegyében.
Csak az legyen, ha majd mondjuk kórházban valakijüknek lehalasztódik valamilye egy ottani hasonló akció miatt, akkor Ők is legyenek ugyanolyan szolidárisak a témával, az ottaniakkal, mit most tőlem elvárnak, nekik jól esik felőlem.
Illetve ha kérhetem, olyan mostanság divatos igénnyel se álljanak elő, hogy a BKV valamikori nyolc darab buszsofőr melegedői villanyrezsó eladásából befolyt összegből minden BKV alkalmazott kapjon egyszeri és megismételhetetlen juttatásként 143 600 HUF-t.
Mert ez utóbbit valahogy teljesen nem szoktam érteni, ha ilyen jön elő valahol, és még idegesíteni is szokott.
Ha ezek megvannak, akkor leszarom a BKV sztrájkot.
Már csak annyit kérnék, hogy lesznek szívesek a BKV és a sztrájkolók képviselői közösen és ügyesen úgy megoldani az ilyen horderejű pengeváltásaikat, hogy számomra mint utazoközönség számára előre és kristály tisztán tudható és látható legyen, hogy pontosan akkor mi is fog közlekedni a roncsolás alatt és mi nem, és a vállalat ezirányú tájékoztatását vehessem Szentírásnak, ne pedig tőzsdeinformációkhoz hasonlóan kelljen a média percre pontos tájékoztatásait nyomon követnem.
És ha ez is megvan, akkor még a BKV-t magát is leszarom, az egész nagy és lomha átláthatatlan susnyást, ahol miközben azok akik most sztrájkolnak - meg még rengetegen mások is - teljesen becsületesen rengeteget dolgoznak, aközben a világ pénzét tüntetik el nagy mágusok a legnagyobb vidámsággal mindenféle strómanokkal.
Ezt meg betudom a társadalmunk átlalkulási folyamatainak.
Ezzel a kis házi kreálmány szösszenettel szeretnék szerény képességekkel de annál nagyobb igyekezettel és szeretettel kellemes ünnepeket kívánni a mélytiszteletű nagyérdeműnek, minden ismerősnek és ismeretlennek!
Valamint, hogy valami jelentősebb és kellemesebb is maradandó maradjon ebből az általam kreált üdvözleti roncsolásból, befűztem még ide a számomra felettébb kedves Arvo Part bácsi zeneszerző néhány számomra felettébb kedves alkotását, ami szerintem passzol ehhez az ünnepi belassuláshoz (mint Malacka a szembeszélben), áhítattal való kellemes elmélyedéshez.
És hogy a pörgősebb lábúak se maradjanak magukra akkusztikusan, számukra pedig Steve Reich zeneszerző bácsi zúzásai szóljanak, aki már koránt sem tréfál, és konkrét technoban (persze akkor, mikor az már még csak nem is volt) nyomja szinte a kortárs muzsikát így hetvenvalahány évesen.
Utolsó kommentek