kacatvilág

Erre felé ez is talán az ünnepek közeledtét jelzi.

Több zaba, több hús, több átcsomagolás.

Illegál hentesek földi paradicsoma.

Vagy csak a sima ügymenet, mint bármikor év közben a kiemelt alkalmaktól függetlenül.

Néha nagyobb csikágó, magabiztosan hülyeségeket nyilatkozó hivatalok, illetékesek, nagyobb médiavisszhang, aztán beállva a normál ügymenetre minden megy tovább változatlanul.

Lezárva senki.

Mi is beleszarunk.

Újabb nagyobb nekifutás a nyilvánosság részéről majd komoly mennyiségi ugrás bekövetkeztekor, talán már csak a csúcshajhászás bulvár szempontjából.

Ezer tonna kajaszemetet találtak valahol bestokizva a nagyhentes raktártelepén.

Vagy mondjuk mikor már humán összetevőkkel is dúsítani kezdik az állati eredetű húseledeleket, új dimenziókat nyitva ezzel a szintén hasonló korrektséggel működő honi temetkezési vállalkozókkal kialakítandó együttműködésben.

Az a kurva ingerküszöb, amit hagynak folyamatosan fárasztani a felelősök a disznóságokkal, meg a polgártársak az ügyeskedéseikkel, és az így megszokás révén egyre feljebb kerül.

És már rég az űrben van.

Esély csak akkor talán, mikor a világegyetem legvégébe érve megfordul a folyamat.

Mert a hazai viszonyoknak és próbálkozásoknak határt csak az szabhat, az univerzum végessége, más semmi.

Mikor majd az kezd hír lenni, hogy véletlenül, alapos ellenőrzésekkel valahol korrekt, normál és az előírásoknak mindenben megfelelő húsokat találtak, amiket elkobozva bevittek a kereskedelmi forgalomba.