Azzal kezdeném, hogy minden ügynök egy csótány, gerinctelen és becstelen, magára valamit is adó embernek etikailag és erkölcsileg bárhogyan is magyarázhatóan kivitelezhetetlen viselkedés!

És ezen véleményemet olyan alapokon tartom és hirdetem politikai oldalamon, hogy ez a mi működési és legalitási alapunk, amin állva és amire támaszkodva, amiből kiindulva globálisan savazzuk a másik oldalt, azt egész alapjaiban, ami az ilyen mocsárból rohadva dülöngélt ide átmentve magát, és minden lélegzetvételének alapja, így abszolút illegitimitásának oka most már bevallottan is folytonos hazudozása.

És amúgy meg ha egyszer csak konkrét történészi kutatások alapján írásos dokumentumai, úgynevezett bizonyítékai kerülnének elő az én úgy nevezett ügynök múltamnak, akkor az alábbiakat szögezném már mostan és előre le.

1. Nem igaz!
2. Hazugság!
3. Rágalom!
4. Politikai támadás!
5. Politikai támadás, rágalom, hazugság és nem igaz!
6. Külföldi útjaimról csak sima és ártalmatlan útibeszámolókat irogattam, melyre azt hittem azért kapok utasításokat, hogy a hozzám hasonló széles látókörű és világot látó emberek ilyen munkáiból állítsanak össze útikönyveket költségtakarékosan az elmúlt rendszer keveset utazgatható honpolgárainak.
7. Lövésem sem volt róla, hogy ezeknek az irományaimnak aktát nyitnak! De ebben amúgy sem találok semmi kivetni valót, mert hát ugye minden világban, rendszerfügettlenül vállalható általános emberi alapértéknek tekinthető a "rend a lelke mindennek" direktíva, minek jegyében csak nem kallódhattak azok a baszott papírok szana-szét szórva mindenféle asztalokon, hogy a huzat kapkodja őket aztán széjjel, és így nehezebben lehessen összeállítani azt a bizonyos már említett útikönyvet jegyzeteimből az elmúlt rendszerben kevesebbet utazgató honfitársaimnak.
8. Arról sem volt, még csak halvány lila gőzöm sem, hogy erre az aktára valami álnevet írnak! És ez megint csak nem gond ugye, mert ha már rend van, akkor ahhoz kell az akták mellé valami azonosítás féle is, amire pedig a név a legjobb, és azért valami fedő, mert ugye ez irodalmi szokás, hogy az ember ha felelős beosztásban van, akkor nem saját néven publikál útikönyvet azokban az időkben keveset utazgató honfitársainak.
9. Bármit is irkáltam le, arról fogalmam sincs, hogy mi lehet az, mert már olyan régen volt, hogy nem emlékezhetek pontosan, és amúgy sem igaz, hogy irkáltam és ügynök voltam, mert az hazugság, nem igaz, rágalom, és politikai támadás, de azt biztosan mondhatom, hogy bárkiről is írtam, azzal soha, senkinek nem ártottam, mert én már akkor is tartottam magamat annak a  minden világban, rendszerfügettlenül vállalható általános emberi alapértéknek tekinthető magyar mondásnak, hogy "halottról vagy, jót vagy semmit" dakota megfelelőjéhez, hogy "megfigyeltről vagy jót, vagy semmit".
10. Irományaimban annyira mindenről és mindenkiről jellegtelen és lényegtelen dezinformációkat terjesztettem, hogy gyakorlatilag és konkrétan mindössze csak Szerb Antal: Utas és holdvilág című könyvéből idéztem hosszabb, rövidebb részleteket, mert ugye, hogy ne legyen azért alapjában gyanús, mivel utazgatás, meg külföld, meg hogy úgy bevigyem a susnyásba az egész nemzetvédelmi hivatalt minta szél, a megfejthetetlen irodalmi remekmű fejtegettetésével, ami leköti az összes szellemi kapacitásukat.
11. Előnyöm ezen tevékenységemből soha, semmilyen formában nem származott, legalább is nekem nincs tudomásom róla, illetve ha még valami nagyon úgy is nézett ki, azt is inkább valami másnak tudtam be, leginkább kiemelkedő emberi és szakmai kvalitásaim jogos elismerésének!
12. Különben is ez az egész amúgy is az én kizárólagos privát magánügyem!