Blog ószeres, akinél nem tudhatod milyen vackokat találhatsz amik talán még valamire jók lehetnek.
Tehetség és eredetiség nélküli, esetleges témaválasztású és minőségű műfajpróbálgató bohóckodás, játék.
Ne vedd komolyan, akkor nem teszünk sok kárt egymásban!

Utolsó kommentek


Kacatvilág nagyobb térképen való megjelenítése

web tracker

2006.11.30. 09:45 bcyke blogberlo, aki ott sem volt

Vissza a környezetkímélőbb jégcsákányt!, avagy üldözéses hasbaakasztás

Van itt most ez a kém ügy, hogy nem tudni ki és/vagy meg és/vagy meg miért sugárzó anyaggal dúsította a senki (de azért valaki biztos, igaz, hogy lehet, hogy még ő maga sem) nem tudja melyik csapat(ok)ban focizó angliában dekkoló, és azóta el is hunyt titkosügynök étkezését, vagy öltözetét, vagy ki tudja mijét (valaki biztosan).

Ami nekem most itt a fejlemények pörgésében beakasztott az idegrendszeri gyomromba egy jó nagy jobbosat, az a szolíd 30 000-es szám, amennyi embert majd értesíteni kell a légitársaságoknak azon utaslisták alapján, ahol amely gépeken az a bizonyos energiadús, de koránt sem roboráló hatású cucc, mivel lesorvasztották emberünket, beszivárgott a célszemélyre való beszívárogtatásra a nagybrit szigetországba.

Mert hogy még az étterembe, ahol bandázott a még rosszabb arcú emberekkel, hogy ott is pillázták a hasadásos anyag nyomának a szivárgását, már az sem kevés ember, ki ott beleléphetett akaratlan a történetbe, meg hogy a korházba, hol kijavítani próbálták, az is ott nem kevés.

De hogy ez a reptetéses 30 000.

Azért ez már nem kevés reszli ahhoz, hogy egy valakit - még ha oly komoly és nagy ügyben is - lenyomjanak.

Mert ahhoz már úgy történelmileg hozzá van szokva ember, hogy nagy ügyeknek ára van, konkrétan emberéletdarabszámban, de azért mint ha e téren is olyan fura lett volna a számváltozás.

Mert azért régi idők régi nagy ideáiért repkedő számokban ez a 30 000 mondhatnánk pitlák, mert ott azért milliókban mérték az emberi életet, de azok még is csak globál ügyletek voltak nagyságrendileg, még itt azért még ha a háttérben csúnyább nagy is van, az eleve már akkora nagy történelmi horderejű nem lehet, meg azért még is csak egy embert kellet eltenni a hidegre az ügylet ezen stádiumában.

Ha azt veszem, akkor gyakorlatilag homályos szemmel merengve sírom vissza azt az ugyan olyan nagyon mocskos multat és mocskos cselekményét, mikor ugyan azon kultúrkörből az ilyen nyíltpályán lerendezendő külföldi ügyleteket, közönség és környezetkímélő jégcsákánnyal rendezték le.

Hacsak nem ez az egész is a nagy globál világbeparáztatás a jobb ellenőrizhetőség szükségességének alátámasztására szolgáló teljesen átláthatatlan ügylet része. 

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://kacatvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8320145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az, hogy a jégcsákánynak nincs ilyen túláradó mellékhatása, csak egy érdekes adat, ha a lenne neki, akkor is azt használták volna, és nem lenne újdonság most.

Engem más fogott meg a dologban: azt sejteni lehetett, hogy nem marad titokban sokáig, hannan fú a szél (btw mi marad titokban manapság?), de hogy egy Geiger-Müller számlálóval centire pontosan követni lehessen az akció útját...
Jogos a kettő pont ern0!

Általad felvetett is egy elég érdekes aspekt.

Löknék is rajta még egyet.

Az az übercsúnya ezekben az összekuszált szitukban, hogy szerintem már ember nincs, aki kiismeri magát bennük, vagy legalább is halandó paraszt még épeszűnek mondható logika szerint, hanem mint ha az egész már lépett volna feljebb (?) egy másik szintre, ahol már valami teljesen más, vagy észjárás, vagy nem is ész, hanem lapjárás, vagy érzés (de beteg) alapján lehet ha rendszert nem is találni, meg tájékozódni, hanem csak úgy valamerre ugrálni.
Azért amilyen giga módon van millió szempont és érdek szerint mindenfelé össze és vissza kavarva ez a világ(vagy akár bel)politika szalámi.
Mindenkiről és mindenről el tudsz képzelni már mindent, és azzal egy időben meg egy helyen, még ugyan úgy az ellenkzőjét is, meg még a kettőt együtt is, meg fordítva is, meg még megfordítva is, meg még teljesen mást is, és még azt is összekeverve.
Szal egy ilyen sakkpartiban a második lépésnél az első percben kábultan bukna az asztalra a variációs lehetőségek latolgatásába beletörve Kasparov.
És akkor még ott van spilának a nem is tudatos, tervezetten intrikai kombinációs elem, hanem a csak úgy csak úgy sikerült, úgy alakult szisztéma, ami nem is a véletlen, hanem egy teljesen más valami.
Mondjuk jelen esetben itt konkrétan a volt tagállamokban szocializálódott ügyintézési metodikára gondolok, amibe az a báj simán belefér, hogy ultraprofeszionális szervezetek és ügyletek, vagy gépezetek esnek darabokra, vagy húznak maguk után hazáig követhető csíkokat a tundrába való beágyazottságuk okán.
Lásd mondjuk csúcskategóriás atomtengeralattjárók balatoni kompkezelő havi 80 rubelt kereső személyzettel.
Lehet hogy itt is simán csak beleszarásból nem szöszöltek a konspiratív küldözgetéssel, hanem csak simán felnyomták portósan, mert arrafelé jó a posta, és időben érkeznek a küldemények.
Ha volt szocban akarták volna követni el a tettet, akkor ne félj, nem postáznak, mert simán kifutnak a felezési időből!
Ukrajnába vitték is személyesen, és szórták bele Juscsenkó levesébe, hogy ha megölni nem is, de azért csúnya öregembert csináljanak belőle pár nap alatt.
Habár lehet, hogy ott azért volt csak sima méreg, mert ők is együtt utaztak vele.
De fentiek jegyében az is lehet ugye, hogy nem ők lazáztak, hanem akik vitték a cuccot, azok nem is ők voltak valójában, csak dirrekt húzták hozzájukig a sugárzós csíkot egészen a portáig, és azért pont olyat, hogy a jó kis recsegőssel látványosan nyomon lehessen követni gyanú rájukterelésileg az ügyletet.
Meg még az is lehet a fentiek jegyében, hogy ők voltak valójában akik nem is ők voltak, és azért húzták az energikus nyomvonalat haza a sufniba, hogy rátoljanak valamit azokra akiknek kiadták magukat hogy nem is ők azok.

Na ez kezd lenni annak a bizonyos egyel feljebbnek ahol nem erre betegre képzett embernek, már elmegy a kedve!